Ember, világ, két kezedtõl sír, Egyikkel a kertet ásod, másikkal a sírt, A másik, tudod bõven várhat Rád, Építsd a kertet hát tovább! S közben a mindent jól vigyázz! Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül! Õrizd meg a csendet, el se menekül! Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll... Vigyázz a madárra, ha válladra repül! Amerre az élet, arra menekül, Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll... Ember, a világból csak a sajátod érdekel A szükség határát ritkán hagytad el, Azon túl szintén van világ, Gondolhatod, ott gondolnak Rád! És értük a Mindent jól vigyázd! Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül! Õrizd meg a csendet, el se menekül! Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll... Vigyázz a madárra, ha válladra repül! Amerre az élet, arra menekül, Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll...