Sötét Óráim

Teurgia

A sötét órák már elvettek mindent
Az ízük keresztre feszített
Vártam a hajnalt, a halált vártam,
De a lelkem mélyén�
�a lelkem mélyén,
Átkoztam a napot, átkoztam a percet,
Én vissza mentem volna, de már nem lehetett...

Emlékszem rád a mélybõl, sötét álmaim egyike te voltál
Néhány évszázad óta várlak, minden sóhajom kihalt..

Refrén:
Minden érzés elmúlt, emléke is halott... testem béna, a 
szívem fagyott...
A testem reszket, mert a lelkem elhagyott, a testem 
reszket, mert a lelkem elhagyott.
Página 1 / 1