Az emberek álarc mögött élnek
Hiszik, õk a világ, mégis félnek
Bezárt világukban nincs elõttük cél
Eltemették rég a tüzes, õsi vért
Nehéz, és sötétbõl lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád!
Emlékek tûnnek át a szürke múlt ködén
Hívnak, széttpik a hazugság leplét
Kitörsz a falak mögül, hited egyre ûz
Nem hunyt ki benned, még mindig lobog a tûz
Nehéz, és sokan lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád, villámfényes éjszakán
Álmodtál, a lelkünk tovaszáll
Szállj fel hát!
A holdfény hófehér
Szíved harcra kél
Legyen kék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
A holdfény hófehér
Ez egy álomszínû fény
Tengerkék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
Elátkoztak minket, szenvedtünk sokat
Tépjük le kezünkrõl a rozsdás láncokat
Vérrel festett törvény soha nem változhat
Nem adjuk fel, megõrizzük álmainkat
Página 1 / 2Nehéz, és sötétbõl lesnek rád
Még élsz, de alegvégén ott várunk majd rád!
Várunk rád, villámfényes éjszakán
Álmodtál, a lelkünk tovaszáll
Szállj fel hát!
A holdfény hófehér
Szíved harcra kél
Legyen kék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
A holdfény hófehér
Ez egy álomszínû fény
Tengerkék az ég
Hív egy elveszett nemzedék
Elveszett nemzedék
Elveszett nemzedék
Página 2 / 2