Szívembe zártan

Szívembe zártan...

Túl sokat tettem
Túl sokat vártam
Túl sok az árnyék
Szívembe zártan

Beígért érzés
Beígért álom
Kiemelt bûnök
Szívembe zártan

Megpróbáltam kitörni
Mint ördög a sorból
Ugyanazt kaptam tõle
Ugyanettõl a kortól

Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány

Azt akarta, hogy megváltozzak
Üres, mámoros képpel éljek
Lelekemet lassan lerántotta
Eddigi énem hullott szerte szét
Tudattalan képekkel élve
Jövõt vártam, mi nem jön el
Szakadék szélén vártam az érzést
Hogy elvigyen egy angyali kéz

Testemre égve, mint egy békjó lánca
Nem engedi, hogy tovább jussak
Abban a létben, mit én teremtettem
Szívemben élnek a kínzó múltak

Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány