Válj kõvé, tudom, hogy félelem emészt
Mozdulatlan kõvé, szót szakasszon benn a félsz

Ref.: Nõként csal meg a hit, amiben hittél
hát mért félsz?
Istentelen az út, amire léptél
nincs más fény

Válj kõvé, velem szembe fordulni kár
Mozdulatlan mérgem, csak az alkalomra vár

Ref.: Füstként bágyasztom el majd az elméd
hát mért félsz?
Éjjel, török majd rád, mint egy emlék
nincs más fény