Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem?
A földre bukni és az égre nézni fel?
Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket?
S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken?
És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben
A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket
Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem

Akarsz-e együtt ülni

Van az úgy, hogy semmi sem Jó
És van az úgy, hogy lenni sem Jó
Hát gyere mondd, hogy akarod még!
És ezer év sem téphet szét

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet?
Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?
Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet
Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?

Akarsz-e együtt ülni
Van az úgy