Ha az ezüst szárnyú gépmadár
Célhoz ér s leszáll
És a csillagfényes ég alatt
Oly ismerős a táj
És már robog az autó rég nem látott
Szűk utcákon át
És az út végén már ott a ház
Szaladsz elém, mert vársz

Gyere bújj még hozzám
Gyere úgy nézz most rám
Mint annyi régi éjszakán
Újra úgy ölelj most át

Gyere úgy érj hozzám
Soha más nem kell már
S még százezernyi éjszakán
Újra így ölelj majd át

Aki szerelem nélkül él a földön
Mondd meg miért is él
Ha a milliók közt vagy egymagad
A szíved oly szegény
Amíg nem voltál, még én sem tudtam
Hogy mindez mennyit ér
De nyílik az ajtó s érzem már
Hogy minden visszatér

Gyere bújj még hozzám
Gyere úgy nézz most rám
Mint annyi régi éjszakán
Újra úgy ölelj most át

Gyere úgy érj hozzám
Soha más nem kell már
S még százezernyi éjszakán
Újra így ölelj majd át

Sose kérdezd miért is mentem el
Oly szép volt minden hogy féltem
Hogyha elveszítenél
Bele is halnék én