Nap korongja, szörnyeteg
Völgy ölébe száll
Földre hulló istenek
Vad haragja vár.

Tûz lobog látom nappal az éjben
Éjszaka könnyeit nem kell félned
Éhes madár a testembe váj
Tûz lobog látom nappal az éjben
Éjszaka könnyeit nem kell félned
Kincsem örök és nincsen mi fáj.

Vak sötét a félelem
Élve eltemet
Minden éjem végtelen
Ha nem vagyok veled.

Refr.:
Vidd tovább a meggyújtott fáklyát
Nyiss utat és lépj rá ne várj
El ne hagyd az értelmed lángját
Látnod kell mit szem nem kutat
Indulj ne nézd a vesztem
Holnap tán holtan fekszem
Menj tovább, ne gondolj rám!