Elbuvölo alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek ma tenger
Harmatként óceán

Szétfolyni a forró urben
Túllépni a múlt falán
Egy lenni a mindenséggel
Élni akár a halál....

Fentrol nézve más
Nincs szenvedés, sem hanyatlás
És ami igazi még
Már csak fentrol nézve szép

Szemközt az osi térrel
Benne élsz a rész hevével
Alant elterül még a táj
Akár a magány

Élet súlyának
Égo fájdalma
Minden percének
Vérzo vágyálma

Lenni az más
Olyan, mint szállni, ha nincs határ
S látni, hogy minden halálra vár

Elbuvölo alkony
Lelkem is bomlik tán
Cseppként leszek tenger
Élek akár a halál...