Emlékszel még ugye a kamasz éveinkre,
Ahogy együtt volt az a néhány jó barát?
De nosztalgikus a nóta,
Mert szétszéledt azóta
Az a szépreményû jó kis társaság.
És emlékszel, ugye, a lányra,
Aki oly sokáig várta,
Hogy beleszeressen végre valaki?
S hogy a valaki Te lettél,
Arról nem is igen tehettél,
De azért nem kellett neked kétszer mondani.

refren':
Elmentek a régi barátok,
És nem jönnek soha vissza már.
De keresd meg a lányt,
Tudom, hogy megtalálod.
Kicsit haragszik ugyan rád,
De azért visszavár.

refren'2:
Értsd meg, kérlek,
Szeret valóban Téged,
Pedig furcsa vagy néha igazán.
Színjátékot ne tervezz,
Nem kell semmilyen jelmez,
Csak menj már, mert vár rád,
Az a lány!

refren'
refren'2