Gyertyafényben létezem.
A fény körbefonja a teret
S árnyakat rajzol szobám falára.
Mint árnyék, kezem
Nyúl felém a falról
Sötéten, mint a képzetek határa

Érted ég a láng, mert hiányzol!
Nem hallom hangod,
Nem látlak,
De itt vagy valahol.
Velem. csak mi ketten.

Feléd hajolnék, mint a
Falon a kéz
S mint hold a dombra,
Mely minket néz,
Miközben alszunk
Egymás karjaiba fonódva.

Hol vagy már?
Csak nézem a lángot
- táncot jár -