Még keresem őt, aki a sorsom
Nem láthat meg más
Nem érhet el, csak ő
Nézd, itt van a jel, magamon hordom
Nem láthatja más
Majd csak ő, már csak ő

Úgy, ahogy jött a tél
Hegyre völgy és napra éj
Éltem jól és éltem úgy, ahogy kell
Sosem voltam én a nyughatatlan vér
Ki vágytól vágyig él
De tényleg mindig elhittem
Van egyetlen

Még keresem őt, aki a sorsom
Nem láthat meg más
Nem érhet el, csak ő
Nézd, itt van a jel, magamon hordom
Nem láthatja más
Majd csak ő, már csak ő

Volt, aki megtalált
Szüntelen, csak körbe járt
Azt remélve, eljön majd az idő
De tudtam jól, hogy boldogabb lennék
Ha máshol ébrednék
Mert én még most is elhiszem
Van egyetlen

Még keresem őt, aki a sorsom
Nem láthat meg más
Nem érhet el, csak ő
Nézd, itt van a jel, magamon hordom
Nem láthatja más
Majd csak ő, már csak ő